Nem fogják ellopni? Hogyan védd meg az ötleteidet és a szellemi jogaidat?

Nem fogják ellopni a vállalkozási ötletemet? Mit tegyek, ha lemásolják a blogbejegyzésemet, kölcsönveszik a fotóimat? Mi van, ha a Facebook posztjaimat vagy az általam készített képeket nyúlják le? És én mit tehetek bloggerként, vállalkozóként, hogy ne sértsem meg mások szellemi jogait? Ebben a bejegyzésben ezekre a kérdésekre kapsz válaszokat.

Mit csináljak, hogy ne lopják el az ötleteimet?

Naiv dolog lenne azt hinni, hogy egy ötlet 100%-ig levédhető lenne. Te kitalálod, jön egy másik, aki megcsinálja kicsit másként és akkor az már egy másik ötlet.
De az ötlet lényege amúgy is a kivitelezésben rejlik, abban, ki csinálja meg jobban, ki viszi sikerre.

Ha kitaláltál egy új termék ötletet, azt nem lehet levédeni, de ha elkészítettél egy prototípust, azt már igen.
A regényed ötletét nem lehet levédeni, de az elkészült regényt védi a szellemi jog.

Ha egy új terméket hoztál létre, azt szabadalmaztathatod vagy használatiminta-oltalmat kérhetsz rá, a formaterveket a dizájn-oltalom, a logódat, márkanevedet a védjegyoltalom védi. Szemben a szerzői joggal, ezek az oltalmak maguktól nem jönnek létre, hanem igényelni kell őket. Bővebben erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán olvashatsz.

A szellemi jogi alkotások védelme a mű létrejöttekor keletkezik, ha pl. megírsz egy blogbejegyzést, egy könyvet vagy megfestesz egy képet azt onnantól kezdve védi a szerzői jogi törvény, ezt nem kell külön bejelenteni.

Ki kell írnom a honlapomra valamit, hogy védjen a szellemi jog?

Nem. A „Copyright” és „Minden jog fenntartva” felirat nem kötelező és nem véd meg semmitől, a szerzői jogod a mű (írás, videó, kép, zene) létrejöttének pillanatától véd téged. Azonban pszichés visszatartó hatása mégis van ezeknek a feliratoknak, különösen, ha melléírod azt is, kinek védik a szerzői jogait (pl. a nevedet), így vitás esetekben lehet tudni kihez kell fordulni.

Ha szeretnél biztosra menni, vagy úgy gondolod, könnyen lemásolhatják a munkádat (pl. tananyagot, gyakorlatokat, honlapszöveget stb.), önkéntes műnyilvántartásba vetetheted, ami jogi vita esetén igazolja az elsőbbségedet.

Mit tegyél, ha megsértették a szellemi jogaidat?

Ha lemásolták a blogbejegyzésed tartalmát: nézd meg, ki az illető tárhelyszolgáltatója és jelezd felé a jogsértő tartalmat! A tárhelyszolgáltatónak 12 órán belül el kell távolítania a jogsértő tartalmat a felületről, különben maga is bűnrészessé válik (a saját tapasztalatom az, hogy nagyon gyorsan lépni szoktak) és értesítenie kell a jogsértőt az eljárástól, aki 3 napon belül kifogással élhet. Ezt követően a szolgáltató, ha úgy ítéli meg, hogy nincs igazad, visszateheti a tartalmat, ha ezzel nem értesz egyet, a visszatételt követően 10 napon belül polgári eljárást indíthatsz vagy büntető feljelentést tehetsz.

Amit ne tegyél: ne írj annak, aki a jogsértést elkövette és ne kezdj el vele vitatkozni! A leggyakrabban úgyis csak mentegetőzik, vagdalkozik, mindent letöröl vagy esetleg kiteszi az oldaladat, mint forrást (valami miatt sokan azt gondolják, hogy ez így helyes eljárás, azonban egyáltalán nem az!). Ha a tárhelyszolgáltató nem lép, akkor az ügyvéded keresse fel a jogsértőt hivatalos levélben, ez általában nagyobb hatású, mintha emailben vitatkoztok egymással.

Célszerű a jogsértő webes tartalomról screenshotot készíteni még azelőtt, hogy értesítetted volna a jogsértőt és közjegyzőnél letétbe helyeztetni, ez jogvita esetén a legerősebb bizonyíték lehet. (gyakran ugyanis a jogsértő egyszerűen csak törli a vitatott tartalmat)

Sokan élnek azzal lehetőséggel is, hogy a honlapjuk ÁSZF-jébe beletesznek egy olyan kitételt, amely szerint az oldalon található tartalmak szabadon használhatóak 10 Forint/szó/nap áron, így nincs szükség a jogsértővel vitatkozni, egyszerűen be kell nyújtani felé a számlát a tartalom használatáról, amit az oldalra való belépéssel ő is elfogadott (de hát ki olvassa az ÁSZF-et…), ez általában hatásos elrettentő fegyver szokott lenni. Ha ezt használod, érdemes jól látható helyre kiírni pl. a honlapod láblécébe és egy-egy nyilvános Facebook posztot vagy blogbejegyzést is megér a dolog.

Honnan tudhatod, hogy „loptak” tőled? A legbiztosabb megoldás a Google Alertset beállítani, ami figyelmeztet rá, ha valahol feltűnik a neved, a márkaneved, a blogod neve, a terméked neve, illetve minden egyéb szó, amit beállítottál. Amikor írsz egy új tartalmat, ide beteheted egy jellegzetes mondatát és, ha valahol feltűnik a neten, email értesítést kapsz róla.

A másik lehetőség a Copyscape használata, ami megmutatja, milyen oldalak használják még a honlapodon található tartalmat az interneten.

Ha az infotermékedet, előadásodat, könyvedet tették fel illegális letöltős oldalakra: ilyenkor is a tárhelyszolgáltatóhoz kell fordulni a törlésért (pl. fórumokon a fórum tulajdonosához).

Ha a Facebookos tartalmadat „nyúlták le”:

Első lépésben fontos tudni, hogy mi számít itt „lopásnak”: ha egy az egyben elviszik a képedet (videódat) vagy a szövegedet, esetleg leveszik róla a logódat, vízjeledet, de az eredeti képfájl marad, az sérti a szerzői jogaidat. Ha egy mémet tettél ki (amit előtted már más is használt) és azt viszi el valaki, ott nem sérültek a szerzői jogok, mert nem a te saját szellemi termékedről volt szó. Nem számít szerzői jogsértésnek az sem, ha a másik tartalma csak hasonló, de nem egyezik meg a tiéddel. Pl. te kitettél egy gondolatot egy képre valaki pedig készített egy saját képet rajta egy hasonló gondolattal. A szerzői jogban nincs olyan, hogy „hasonló”, ha nem egy az egyben másolják le a szövegedet vagy a képanyagodat és tüntetik fel sajátként, akkor nem tudsz fellépni az illető ellen (még akkor sem, ha sejted, hogy te vagy a forrás – ami egyébként nem mindig van így).

A Facebook sajátosan viszonyul a szellemi jogok kérdéséhez, például kiemeli a méltányos használat lehetőségét (más, ha kereskedelmi célokra veszik „kölcsön” a tartalmadat és, ha csak oktatás, szórakoztatás, tájékoztatás a cél). Itt tudod megnézni a Facebook szellemi jogokkal kapcsolatos útmutatóját. Ha úgy gondolod, hogy valaki sérti a jogaidat (pl. használja a logódat, a fotódat vagy márkanevedet, esetleg illegális letöltésre használja a termékedet), itt tudod jelenteni a Facebook felé. A bejelentéseket kivizsgálják, leggyakrabban csak eltávolítják a kifogásolt bejegyzést vagy képet.

Megvédhetem magam a másolóktól?

100%-os védelem nincs a tartalomlopás ellen, azonban vannak módszerek, amikkel megnehezítheted a tartalomtolvajok „munkáját”.

A képeidre tehetsz vízjelet, amivel egyértelművé válik, honnan származnak és felhívják a tolvaj figyelmét is arra, hogy rosszat csinál.

A Wp Content Copy Protection bővítmény segítségével pedig kimásolhatatlanná teheted az oldalad tartalmát.

Mit tegyél, hogy te ne sérts a munkád során szerzői jogokat?

A legbiztosabb módszer: a saját fotóidat, a saját grafikáidat, a saját szövegeidet használni.

Persze az ember még így is belefuthat abba, hogy valakivel nagyjából egy időben hasonló gondolatok jutottak az eszébe, de fontos tudni, hogy egy kampányötlet (mondjuk te is kalózos tematikájú szórólapot készítesz és a másik is, de sem grafikailag sem szövegrészleteiben nem egyezik a kettő egymással, vagy te is írsz a blogodon egy szakmai témáról és hamarosan a másik blogján is megjelenik egy cikk ugyanarról a témáról) nem számít a szellemi jogok megsértésének (ez ugyan bosszantó és lehet rajta vitatkozni a másikkal róla, de felesleges időpocsékolás).

Milyen képeket használhatsz az oldaladon?

Csak olyat használhatsz, aminek rendelkezel a használati jogával. Nem elég letölteni a Google képkeresőből vagy a Facebookról és odaírni, hogy „forrás: Google/Facebook”, az sem megoldás, hogy mástól töltöd le és kiírod a forrást.

Amit tehetsz:

1. Megveszed a képet fizetős oldalakról: ezek általában viszonylag kedvező áron vagy havidíjért elérhetőek és jól kereshetőek, megéri beruházni rájuk, mert megkönnyítik a munkát és onnantól kezdve nincs mitől félned (pl. Depositphotos.com, Shutterstock.com, Graphicstock.com)

2. Ingyenes, szabadon felhasználható oldalról töltesz le fotókat (pl. Pixabay.com, freeimages.com, Pexels.com)

3. Te magad készítesz fotókat, grafikákat (pl. Canva-val vagy Picmonkey-val), infografikákat és grafikonokat (pl. infogr.am, Piktochart, Easle.ly)

4. Engedélyt kérsz az adott tartalom használatára: írsz egy emailt az adott tartalom tulajdonosának és megkérdezed tőle, hogy használhatod-e a blogbejegyzésedben az általa készített képet (vagy idézetet, írást stb.) Ő majd megmondja ennek a feltételeit (pl. fizess érte vagy tüntesd fel őt, mint forrást)

5. A Pinteresten található képeket megjelenítheted a blogodon anélkül, hogy ezzel bárkinek a szerzői jogait sértenéd, ehhez egyszerűen csak be kell helyezned a megjeleníteni kívánt kép URL-jét ide és a kapott html kódot be kell illesztened a bejegyzésed megfelelő helyére.

Mi a helyzet a tananyagokkal? Sértem-e bárkinek a szerzői jogait azzal, ha a blogomon vagy a saját oktatásom során felhasználok egy tankönyvi példát vagy egy példasort?

Ha szó szerint emelsz ki egy részletet egy tankönyvből, azzal ugyanúgy szerzői jogokat sértesz, mintha egy irodalmi műből emelnél ki egy részletet.

Ha viszont egy példa vagy feladat strutúrája alapján saját szavakkal új feladatot alkotsz, azzal nem sértesz szellemi jogokat.

Online oktatás esetén felmerül a kérdés, hogy egy hagyományos oktatáshoz hasonlóan megteheted-e, hogy pl. egy adott tankönyv anyagát online tanítod végig. Ezt természetesen megteheted azonban csak úgy, hogy a tankönyvet nem adod oda online formában a résztvevőknek (nem tölthetik le illegálisan, nem fénymásolod le nekik stb.).

Kitehetek-e egy idézetet valaki mástól a blogomban?

A legbiztosabb az, ha írsz neki egy emailt, hogy „ezt és ezt az idézetet szeretném kitenni az erről és erről szóló blogbejegyzésembe, természetesen hivatkozással rád, megengeded?” Nem fogja leharapni a fejed emiatt, a legtöbben belemennek, hiszen ez nekik is reklám.
Ha pedig mégis nemet mond, akkor sem történik semmi.

Régi versekkel, regényekkel mi a helyzet? Nem idézhetek belőlük? Van valami 75 éves szabály, nem?

A szerzői jog a művet csak a szerző életében és a halálát követő 70 évben védi (ezt védelmi időnek nevezik). A 70 évet a szerző (több szerző esetén az utolsó szerzőtárs) halálát követő év első napjától számolják. 70 év elteltével a mű közkinccsé válik, azonban, ha a felhasználás sérti az elhunyt szerző emlékét, az örökösök vagy az érdekképviseleti szervek felléphetnek a felhasználás ellen. Például 2015-ben jártak le a Kis herceg és Radnóti Miklós műveinek jogai, 2016-ban Bartók Béla műveinek jogai.

Mi a helyzet a zenékkel? Beletehetem a kedvenc slágeremet a videómba?

Sajnos nem (hacsak nem írsz a szerzőnek egy levelet és kéred őt meg erre vagy nem veszed meg a felhasználási jogokat). De rengeteg szabadon és ingyenesen felhasználható jó zenét találsz pl. a Youtube Audio Library-ben.

Találtam egy videót a Youtube-on. Felhasználhatom?

Megosztani megoszthatod pl. a Facebook oldaladon vagy (ha a videó alatt a beágyazás engedélyezve van) beágyazhatod a honlapod vagy a blogod tartalmába.

Amit nem tehetsz: nem töltheted le, szerkeszthetsz bele, majd töltheted fel új videóként a jogtulajdonos beleegyezése nélkül!

Vonatkozik ez filmek, filmrészletek felhasználására is. Csak azt használhatod, amire engedélyt kértél vagy aminek a felhasználási jogát megvásároltad.

A Youtube igazságos használatra vonatkozó rendelkezései megengedik, hogy egy-egy képet vagy rövid részletet oktatási használatra, reklámok nélkül (tehát nem engedélyezheted a bevételszerzési opciót ilyenkor) felhasználhass. Például készíthetsz filmkritikákat a klipeket úgy, hogy egy-egy pár másodperces jelenetet bejátszol egy adott filmből, vagy megmutatsz benne egy képet.

Hogyan hivatkozhatok statisztikákra?

Forrásmegjelöléssel hivatkozhatsz statisztikákra, leírhatod egy-egy felmérés eredményét, azonban az azt ábrázoló grafikont csak engedéllyel teheted közzé (vagy készíthetsz az adatok felhasználásával egy saját grafikont).

De hát mindenki ezt csinálja…

Az, hogy mások a közösségi médiában található tartalmakból építenek nagy forgalmú blogokat, még nem jelenti azt, hogy ez szabályos (és az sem feltétlenül biztos, hogy szabálytalanul és engedélykérés nélkül csinálják, léteznek olyan oldalak is, akik minden esetben engedélyt kérnek az utánközlésre a tartalom gazdájától). A másikat 150-el üldözni az autópályán és villogni, hogy húzódjon le, mert útban van, sem szabályos, mégis sokan csinálják és meg is van a vélemény róluk 😉 Te inkább ne tartozz közéjük!