Gratulálok mindenkinek, aki vette a bátorságot és elgondolkodott azon, hogyan lehetne nulla (vagy max.10.000Ft) befektetéssel elindulni a vágyai felé vezető úton. Harmadannyi válasz érkezett erre a kérdésre, mint arra, mire költenétek a 2 milliárdot, ennek úgy érzem az az oka, hogy valójában még sokótokban gátat okoz az a kérdés, hogyan lehet a semmiből valamit csinálni.
Mondok néhány ötletet, ahol a semmiből vagy a majdnem semmiből csinálnak valamit: egy amerikai srác pl. eredeti New York-i szemetet árul díszcsomagolásban. Eredeti, 100% kézzel szedett szemét, egy doboz 50 dollár. Még mielőtt most felhördülnél, hogy ilyet nem vesz senki: próbáltad?
Ági, te mire költenéd?
A lottófőnyereményből először tanulásra költenék, mert nem sok fogalmam van a befektetésekről, viszont mivel sok Kiyosakit olvastam, ezért tudom, hogy ez egy olyan szakma, amit meg kell tanulni, senki nem fog dönteni helyettem. Hiába keresek fel tanácsadókat, mindegyik mást mond majd, és a végső döntéseket meghozni nekem kell majd. Vannak vállalkozási ötleteim is, amiket alaposan körüljárnék, és az eddigiekhez hasonló módon valósítanék meg, azzal a különbséggel, hogy most nagyobb marketing büdzsével gazdálkozhatnék. Legalább 30-40 féle dologba fektetnék be összesen, így kisebb az esélye, hogy minden elúszik.
Szerencsére nem vagyok lottónyertes, így csak a vállalkozásom profitját fektethetem be, mégpedig tanulásba és újabb projektekbe a vállalkozáson felül, további vállalkozásokba, mert ez hozza jelenleg a legnagyobb hasznot a számomra. Itt ugyanis csak rajtam múlik, mekkora lesz a haszon, mert én döntök róla, mibe kezdek, mit lépek és mikor szállok ki – magadban pedig jobban bízhatsz, mint bárki másban, nem?
A vállalkozás sem csak tippekből áll, hanem sok tanulásból, ami egyrészt tapasztalatszerzésből áll, másrészt elméleti tanulnivalóból, harmadrészt mások tapasztalatainak a feldolgozásából. Most 3 napig a Gazdag Tanácsadó Konferencián ültem, ahol meghallgattam több órányi tapasztalatot arról, hogyan lehet egy 1 fős tanácsadó cégből több száz fős tanácsadó céget csinálni. Nagyon hasznos volt meghallgatni azoknak a tanácsait, akik már megcsinálták. Más-más területen, más-más megközelítésből mondták el, és pontosan rámutattak azokra a hibákra, buktatókra, amiket el kell kerülni. Valószínűleg most, ha nekiállnék fejleszteni a cégemet ezalapján már el tudnék indulni. Így is beleesnék hibákba, biztosan, így is sok mindent kéne a saját bőrömön megtanulni, de sok dolgot már nem rontanék el, hiszen azt ők már elrontották helyettem 🙂 Ezért ragaszkodom én is ahhoz, hogy ne csak elméleti tudást adjak át, hanem megmutassam azt is, én a saját vállalkozásom építése során mit hogyan oldottam meg, hol találkoztam buktatókkal, és hogyan oldottam meg ezeket a problémákat. Így nektek ezekkel már nem kell megküzdenetek.
A nyertesek
Először is: mindenki nyertes, aki válaszolt, mert nagyon nehéz kérdés volt 😀
A nyertesek, akiknek a sorszámát a kalapból húztam elő:
AraB
Moya
Borosné Julia
Vágvölgyiné Marcsi
Tóthné B. Krisztina
A főnyeremény (6 DVD-s Gazdagmami Tanfolyam csomag) tulajdonosa: Bognár Anikó, aki elolvasta az „50 otthoni munka” tanulmányt és azonnal meg is valósította!!! Gratulálok! 🙂
A nyerteseket az ügyfélszolgálat e-mailben értesíti majd a nyereményük postázásával kapcsolatban.
Mocsár vagy jacuzzi?
Márciusban tartottam egy előadást a „Mitől dől a lé?” konferencián, ahol az életfeladat megtalálása és megvalósítása volt a téma (ajánlom figyelmedbe Marsha Sinetar: Csináld, amit szeretsz és a pénz követni fog! c. könyvét) Ebben az előadásban beszéltem arról, ami talán nem is olyan egyértelmű számodra, hogy ha már tudod mivel szeretnél foglalkozni, miben szeretnél és tudsz segíteni az embereknek, akkor nincs más hátra, mint megkeresni azokat az embereket akiknek valóban segíthetsz (célcsoport) és felépíteni a saját lépésről lépésre stratégiádat. Nos, ebben (a tervezésben) nem vagyunk túl erősek.
Hajlamosak vagyunk elsüppedni a hétköznapok mocsarában és ahelyett, hogy kimásznánk a szárazföldre és elszaladnánk, inkább próbálunk valahogy úszni a mocsárban.
Hogyan keveredhetsz ki a mocsárból 3 lépésben?
1. Dolgozz ki egy tervet, ahogyan kikeveredhetsz a mocsárból!
2. Próbálkozz!
3. Figyeld meg, hogyan próbálkoznak mások, és a sikertelen próbálkozásokat ne utánozd le :o)
A tervekkel az a gond (amit én is sokszor elkövettem, mire rájöttem), hogy elnagyolt lépésekből és reményekből építjük fel őket. Pl. hétfőn és kedden megírom a reklámszövegemet (ha délután alszik a gyerek rendesen), szerdán belinkelem az oldalam egy csomó linkgyűjteménybe (vagy csütörtökön), pénteken vendégek jönnek este, ezért aznap nem dolgozom, szombaton kirándulni megyünk, meg takarítani is kell a vendégek után, vasárnap dolgozom majd valamit, ha szabad lesz a gép és le tudok ülni végre elé. Tudjátok, hány ilyen levelet kaptam az elmúlt másfél évben? Ami arra épít, hogy „Ha lesz valami, akkor megcsinálom” és „dolgoznék, de nem ma, mert most nem érek rá ezért és ezért”. A gond az, hogy ezek halmozódnak, halogatod, te meg bennmaradsz a mocsárban.
És amikor az a tét, hogy belefulladsz-e a mocsárba, akkor nem kezdhetsz el azon gondolkodni, hogy „talán majd kimászom valamikor, de nem most, mert most porszívózni kell” 🙂
Nekem azok a tervek váltak be, amik aprólékosak voltak és alkalmazkodóak. Van egy hosszú távú terv, ami határidőket, távlatokat hosszú folyamatokat fog át. Ez van lebontva havi tervekre (mit szeretnék elérni az adott hónapban vagy időszakban pl egy 6-8 hetes projekt kapcsán) és ezt bontom le napi feladatokra. Minden napra van benne valamilyen apró feladat, ami pont akkora, hogy ha aznap bal lábbal kelek fel, vagy nyűgösen kel a gyerek, akkor át tudjam tenni más napra és együtt végezhessem el az aznapi feladattal. Így tudom tartani a menetrendet akkor is, ha a gyerekek éppen másként gondolják. De az időbeosztásról, a vállalkozás-házimunka-gyerek-párkapcsolat összeegyeztetéséről még bővebben lesz szó a Gazdagmami START Programban is, sőt ez egy nagyon fontos része lesz a programnak, mert azt látom, a legtöbben hamar átlátják a tennivalókat, csak az időtényezőnél elakadnak.
A tervezést is tervezni kell és a tanulást is be kell tervezni a napirendedbe. Én rengeteget tanulok, de ne arra a klasszikus tanulásra gondoljatok, amikor az ember izzad a könyv felett és magol. Hanem a kíváncsiságom hajt előre, többet szeretnék tudni, mert szeretem, amit csinálok és élvezem, hogy új dolgokat fogadhatok be.
Ahogy tanulsz, tágul az univerzumod és kezded úgy érezni, nem mocsárban vagy, hanem jaccuzziban 🙂 A környéken pedig még sok-sok szuper wellness szolgáltatás vár rád, csak ki kell másznod a jaccuzziból és átsétálni masszázsra, ami jóval egyszerűbb, mint azon agyalni, hogyan jöhetnél ki a mocsárból, nem?
Motivációként holnap bemutatom nektek néhány tanítványom alkotását, akik el merték felejteni a mocsarat és a segítségemmel átköltöztek a jacuzziba.
27 Comments
Idessa
2009. október 22. csütörtökSziasztok!
Én szeretném megvédeni Kiyosaki-t, bár nem olvastam összes könyvét(csak 4-et), de az elsőket igen, és ebből is a legelső ami még mindig tetszik, hogyan lesz neki egyszerre két apja, és mennyire máskép látja a 2 család helyzetét, már gyerekként,amiben él, és a barátja családjának életét. Tényleg ne ítéljetek, sem elsőre,sem látatlanba, mert ha nem olvastad egy könyvét sem, akkor hogy tudsz róla bármit is nyilatkozni ??? Az ingatlanokba való befektetését pedig ne áltatlánosítsuk a mostani válság helyzetre, mert ő hosszú távon gondolokodik, és ennek a válságnak is vége lesz! Szerintem nekünk a gondolokodásunkon és a hozzá állásunkon kell vátloztatni elsősorban. Kiyosaki milyen körülmények között élt évekig, még akkor is amikor már megtehette volna, hogy ne ott és ne olyan körülmények között lakjon, de nem , mert kitartott a célja mellett, és folytatta a további befeketetéseit, lehet ezeken kellene elgondolkodni, mert mi magyarok, mindent gyorsan és azonnal akarunk, zömében, ÉN pedig lassan és nagyon akarok meggazdagodni, és passzív jövdelemet szerezni. Ha végre megtudnám, megtalálnám , mi a küldetésem, és mi az a munka amit szívvel – lélekkel csinálok és szeretek, biztos nagyon boldog és gazdag leszek, 🙂
Tösmagi Erikának üzenem, hogy ne várjon 100 évet, ott vannak már a jó gondolatok, amik csak arra várnak hogy cselekedetté nőjjék ki magukat.Ne halogass, miért nem csinálod meg ebben a TE életedben amit akarsz, miért vársz,
tudom, hogy a nincsből nehéz főzni, és bármibe belefogni, de légy nyitott, keresd a lehetőségeket, és előbb utobb, a lehetőségek is keresni fognak téged.
és ahogy Chi: szokta írni, bőségben áldott szép napokat mindenkinek ! 🙂
Tóthné B. Krisztina
2009. október 19. hétfőGratulálok én is a nyerteseknek! És köszönöm a jó szerencsének meg Ági kezének, hogy én is köztük lehetek! Ez jobb mint a lottó. 🙂 (Na, nem is lottózom…)
Erdei-Gulyás Gabriella
2009. október 19. hétfőA magyarul létező Kiyosaki könyveket elolvastam mind, de egyben sem volt arról szó, hogy a barátokat kellene becsapni.
Ez egy képzavar, az általam ismert íróval szemben.
Pénz nélkül is el lehet indítani egy vállalkozást, számtalan példát látok magam körül.
Pl. a barterügyletek tipikusan nem a pénzről szólnak, azonban nagyon jól megalapozható vele egy vállalkozás.
Pont erről tartottam hétvégén egy előadást, aminek a folytatása november 8-án és 15-én lesz.
Már a helyszínen elkezdtek szerveződni az új vállalkozások, a nulláról. 🙂
Ágit pedig példaként hoztam fel számukra 🙂
Van lehetőség bőven, csak élni kell vele.
Üdv, Gabica
Moroandi
2009. október 19. hétfőA Kiyosaki körül kialakult vitához egy pár dolgot hozzáfűznék:
1. nem arra bíztat, hogy utánozd le, amit ő csinál, hanem ötleteket ad, rajtad áll, hogy tetszik, és szeretnéd-e valamelyiket megvalósítani.
2. a cashflow játék egy nagyon izgalmas dolog, a lényeg, hogy játék. Én ingyen játszottam egy baráti klubban, és elsőként szálltam ki a mókuskerékből. Az online vállalkozásom elindításával most is jó úton haladok e felé.
3. Az, hogy néhányan csak a játék köré szerveződött klubbokból meggazdagodtak, az nem a játék hibája. Sőt. Próbálj egy Gazdálkodj Okosan-ra klubbot szervezni pénzért!
A nyerteseknek gratulálok, a tanuláshoz sok sikert, a megvalósításhoz nagy kitartást kívánok!
Borbényiné Nóra
2009. október 18. vasárnapGratulálok a nyerteseknek! Közben eszembe jutott egy másik első lépés, aminek a felét már meg is tettem 🙂
Vida Ági
2009. október 18. vasárnapKiyosaki több helyen írja, hogy hitelből vásárolt, tehát nem pénzből csinált pénzt. Én is befektetés nélkül kezdtem a nullából és ennek a mikéntjét tanítom, az tehát nem kérdés, hogy lehet-e 🙂
Tösmagi Erika
2009. október 18. vasárnapMég egy kicsít írok Nektek, mert újraolvastam a további hozzászólásokat.
Admin:
„Ő elsősorban kreatív befektetésre buzdít, tehát nem a klasszikus “megveszem olcsón, eladom drágán” hozzáállásra, hanem hogy vedd meg, hasznosítsd, profitálj belőle. Ő pl. az általa vásárolt ingatlanokat felújította, átalakította és bérbe adta, van amiből többlakásos apartmanház, van, amiből szálloda vagy irodaház lett, a lényeg, hogy nem csak arra spekulált, hogy majd egyzer felmegy az ára és eladja többért.”
– vagyis pénzből csinált pénzt, nem kevésből még többet. Tudod, az én ilyetén felfogásommal komoly baj van, mert ha házat veszek/építek, akkor otthont szeretnék alapítani, és nem tovább adni. Sajna, ez alapvető hiba bennem – nem tudom, hogy lehet kinevelni, talán sikerül. Ha egy papucsot megveszek, azért veszem meg, mert tetszik, és nem azt nézem, mennyiért lehet tovább adni. – LOL
Nem mellesleg, mi most azt szeretnénk itt kiókumulálni, hogy a „zérő” pénzből hogyan lehet valamit kihozni.
Szerintem a „semmiből” művészet valami kaját összehozni a családnak, nem a „van”-ból. Ha van egy csomó pénzed, és azt veszel meg a vasárnapi ebédhez, amit szeretnél, vagy akarsz, fejedelmi kaját tudsz kreálni. Próbáld meg a fejedelmi kaját a minimális kosztpénzből kihozni – az a művészet!
Kedves Piros!
„Egyébként ő találta ki a Cashflow játékot is, ami a nemcsak gyerekek, hanem felnőttek számára is segít a pénzügyi intelligencia fejlesztésében.” – Te tudod, hogy e köré a játék köré fizetős klubokat kreáltak? – tudod, hogy ebből komolyan meggazdagodott néhány ember? – Olvastad a hírekben Nagy György nevét? – a VII. ker. botrányai kapcsán? – neki is volt egy ilyen klubja, ahová a belépő vagy tagdij, vagy nem tudom, mi számomra egy kisebbfajta vagyon lett volna. Akik viszont ilyen játék klubokat működtettek, bizony meggazdagodtak belőle.
Félreértés ne essék! – nem irigylem tőle! Velem genetikai problémák vannak, mert ha értek valamihez, vagy tudok valamit, szívesen tovább adom ingyen és bérmentve.. – lehet, hogy én szegény maradok, a tanítvány meggazdagodik, nekem marad az elégtétel, hogy tőlem tanult valamit, és ő biztos, hogy nem felejti el..
A halogatásról. Előhalásztam egy könyvemet, 1999-ben adták ki itthon, „Az önszervezés iskolája” még sehol nem volt semmilyen tréning, stb. ilyesmire vonatkozóan. Azokat a tételeket írja, amiket te is említesz. Én is tanultam belőle, csak nem voltam következetes, valahogy elsikkadtak a dolgok.. – hát? majd az elkövetkezendő száz évben megtanulok következetes lenni! Soha nem késő..
Mónika
2009. október 18. vasárnapSziasztok! Azért a halogatásnál vegyük figyelembe az idő tényezőt. Tudom, vkinek van, aki helyette kiporszívóz…nekem nincs. 2 gyereket terelgetek, mert a nagyobbik ált. nincs oviban , mert beteg, a kisebbik tanul járni. Van mondjuk 2*1 órám, amikor háztartással foglalkozhatok, és számos gerincműtétem után napi 40 perc tornával. És ha sikerült a max. 2*1 órában (és ez sem mindig van így) elintéznem a legfontosabbakat, marad az este, olvasgatni, este 10 után…sok anyukatárs tesz így, dema este pl .ez sem megy, ritka, de nagyon fáj a fejem… Tennék én, de mikor? Halogatnék???
Tösmagi Erika
2009. október 18. vasárnapKedves Zizi!
Igen, elolvastam, amit írtam – természetesen, sőt végig is gondoltam, hogy ne írjak olyat, amit nem tapasztaltam.
„És gondolkodtál már a miérteken? Ha megteszed, lehet, hogy kimászol a saját csapdádból és észreveszed, hogy süt a nap.” – kedves Zizi, nálam optimistább, idealistább embert nem sokat találsz, az biztos! És ha nem látnám a felhők fölötti napsütést, akkor nyilván most nem írogatnék nektek. Sajnálom, ha borongást láttál az írásomban, és nem a tényeket.
Egyébként a vigasztalást, biztatás és jó szót rendszerint én osztogatom a környezetemben, valahogy vonzom azokat, akiknek erre van szükségük. (Milyen érdekes, hogy milliárdost még egyet se vonzottam..- LOL)
„Végre azt fogod csinálni, amihez kedved van.” – nagyon remélem. Sajnos az elmúlt 30 évben nem nagyon engedhettem meg magamnak, mert két gyerek egyedül való felnevelése családi és egyéb segítség nélkül az én körülményeimben a legnagyobb eredmény, és persze a munkám során főleg „megmondták, hogy mit akarok”…
Ami a saját csapdát illeti, nem tudom, ismered e a determináció fogalmát? – kb. azt jelenti, mikor a saját korlátaidat nem tudod átlépni. A saját korlátaink viszont igen-igen összetettek.
Rengeteg dolgot megtehetsz, ha átgázolsz a közvetlen környezeteden is(!), és nem törődsz az ő igényeikkel. Sajna, én ezt nem tudtam megcselekedni, ez az én legfőbb korlátom!
Kedves Ági!
Magánemailben elküldöm majd neked az említett röpdolgozatot. Lehet, hogy tévedek, és nem Kiyosakira jellemző az írás, majd megítéled, és megmondod. Kikeresem az elmentett leckék közül, és a jövő héten elküldöm.
LEGYEN SZÉP HETE MINDANNYIÓTOKNAK/SZERETTEITEKNEK EGYARÁNT!
– MINDEN ÚGY LEGYEN, AHOGY SZERETNÉTEK!
Piros
2009. október 18. vasárnapErika!
Olvasva a hozzászólásod végét bennem is hasonló gondolatok merültek fel, mint Ágiban: Biztos, hogy Kiyosaki könyvet töltöttél le a netről? Én mindegyik könyvét olvastam, de nem fedeztem fel semmit arról, hogy csalásra buzdított volna. Ha így lenne, én sem tenném be a webshopomba az ő könyveit.
Sőt, szerintem nagyon sok embert éppen ezek a könyvek indítanak el a pénzügyi gondolkodásuk megváltoztatásában.
Egyébként ő találta ki a Cashflow játékot is, ami a nemcsak gyerekek, hanem felnőttek számára is segít a pénzügyi intelligencia fejlesztésében. Sajnos, nagyon sokan elvesztettnek érzik magukat a befektetések világában, ehhez ad némi támpontot ez a játék. Olyan sok mindent lehet belőle tanulni, olyan sok ötletet lehet belőle meríteni, hogy én kötelezővé tenném már az iskolák alsó tagozatában is.
A halogatásról csak annyit, hogyha nem írjuk le magunknak, hogy milyen céljaink vannak, hogyha nem teszünk hozzá egy időpontot, amivel ezek már tervekké válnak, akkor valóban hajlamosak vagyunk elúszni, és halogatni a dolgokat.
Nekem az egyik jól bevált módszerem az, hogy a napi teendőimet mindig leírom egy füzetbe – a legjobb, ha ezeket rangsoroljuk is – és amikor valamivel végeztem, akkor kipipálom. Nagyon jó érzés nap végén hátradőlve újból átolvasni ezeket! Szükség esetén viszont vissza is lehet keresni őket.
Természetesen, nálam is előfordul, hogy bizonyos feladatokat nem végzek el. Ha ez több napon keresztül sem oldódik meg magától, akkor újból átgondolom, hogy érdemes-e egyáltalán arra időt és energiát fordítani.
Nem tudom, ki írta, de nekem nagyon megtetszett és úgy gondolom, ide illik:
„A cél cselekvés nélkül egy álom, a cselekvés cél nélkül egy rémálom!”
Sándor
2009. október 18. vasárnapGazdagodjunk, de előtte legyünk tisztába önmagunk pénzügyi helyzetével.
Komfort zónáról már máshol írtam. Nos, láthatod ez az a zóna, ahol valójában éljük az életünket.
Ha figyelemmel kísérted, amit eddig írtam akkor már tudod, változtatnod kell ezen a zónán. Kijjebb vagy beljebb kell tolnod, illetve húznod a határait.
Egy biztos, boldog, elégedett, bőségben élni akaró ember vagy!
Ez jó!
Ezt akkor most írd le!
Igen, bátran írd le, és figyeld, meg mit érzel ettől az egyszerű cselekedettől!
No, most akkor azt gondoljuk közösen át, mit éreznél, ha valamivel nagyobb dolgot tennél önmagadért?
Lássunk egy egyszerű gyakorlati példát arra, miként élhetsz bőségben.
Első lépés:
Adatokat kell gyűjteni! Ugye megint látod, cselekedni kell!
Most ilyenkor szoktak egy képzésre invitálni!
Nos én nem invitállak, ha el akarsz jönni úgy is megtalálsz
Sándor
Vágvölgyiné Marcsi
2009. október 18. vasárnapSziasztok!
Én is azzal kezdem, amivel Anikó: Hurrá!!!
Gratulálok minden nyertes-társamnak.
Nagyon örülök a nyereményemnek, mert ez is azt bizonyítja számomra, hogy nincsenek „véletlenek”. Nem véletlen, hogy rátaláltam erre a honlapra, nem véletlen, hogy jött a tanulási lehetőség az életemben, s én az élet „terelgetését” látom ebben a nyereményben is. Számosszor bebizonyosodott már előttem, hogy ha jó úton járok, akkor az élet terelget, s megkapom hozzá a segítséget is. Ezt a nyereményt is ilyen segítségnek tekintem. Köszönöm, Ági!
Bani
2009. október 18. vasárnapSziasztok!
A halogatás egy rafinált dolog.
A halogatás a félelem barátja. Egy fajta nyugalmat ad hiszen célunk az van és meg is fogjuk csinálni, majd.
Tervezni, tervezgetni lelkesítő, de nekiindulni annál kevésbé.
Halogatunk nem csak lustaságból,de sokan vagyunk akik félünk vajon jó e az ötlet, megtudom e csinálni egyedül?
Majd megcsinálom amikor eljön a tökéletes ötlet,a hiba nélküli kivitelezhetőség csak sajnos nem vesszük észre, hogy közben mennyi időt, pénzt és ötletet veszítünk.
Vida Ági
2009. október 18. vasárnapErika, nem a főiskolára gondoltam. Van egy csomó diplomám, de sokra nem mentem vele. Írtam is a bejegyzésben, hogy tapasztalatból és mások tapasztalataiból is kell tanulni, nem csak könyvekből.
Biztos, hogy azt a könyvet tényleg Kiyosaki írta? Én szinte minden könyvét olvastam és egyikben sem buzdít csalásra.
Ő elsősorban kreatív befektetésre buzdít, tehát nem a klasszikus „megveszem olcsón, eladom drágán” hozzáállásra, hanem hogy vedd meg, hasznosítsd, profitálj belőle. Ő pl. az általa vásárolt ingatlanokat felújította, átalakította és bérbe adta, van amiből többlakásos apartmanház, van, amiből szálloda vagy irodaház lett, a lényeg, hogy nem csak arra spekulált, hogy majd egyzer felmegy az ára és eladja többért.
Számomra a fő üzenete az, hogy kreatívan kell befektetni és fejleszteni a pénzügyi intelligenciánkat, különben örökké pénzügyi gondjaink lesznek.
Annamari
2009. október 18. vasárnapMég mielőtt elítélitek Kiyosakit (tipikus magyar hozzáállás, hogy nem is ismerem, de véleményt mondok azért róla, mégpedig ellenzőt…), érdemes lenne elolvasni, dehogy buzdít csalásra… Arra buzdít, hogy gondolkodjunk másképp, mert a legnagyobb akadály a gazdagság előtt az, hogy a régi hiedelmek lekorlátoznak bennünket. És, valóban, cselekvő hozzáállás kell, ahogy Éva is írja. Ezt kell „csak” megtanulni. Nem könnyű. Kifogásokat bárki elő tud húzni, csak azzal nem megy semmire. 🙂
Bognár Anikó
2009. október 18. vasárnapHurrá!
Nagyon örülök a nyereménynek, köszönöm a gratulációt!
Sok sikert kívánok minden gazdagmami olvasónak.
Szilágyi Anett
2009. október 18. vasárnapNagyon egyetértek, és együtt érzek Tösmagi Erikával – bizony, nem minden múlik rajtunk. Szépek, és lelkesítőek ezek az „önmegvalósító” tanfolyamok, csak az a gond, nem mindenkire lehet ráhúzni, mások a lehetőségeink, az indíttatásunk.
Persze, a miérteken is el lehet gondolkozni, miért alakul így…de hát mindenki hibázhat.
A becstelenségre buzdító milliomosképzőkről lesújtó a véleményem. Kyosakit még nem olvastam, de ha ilyen, inkább nem kérek belőle!
Inkább lennék becsületesen, tiszta lélekkel a mocsárban, mint mocskos csalóként a jacuzziban!
Tichy-Rács Éva
2009. október 18. vasárnapA mocsárban való tanulás és önképzés szerintem szükséges de nem elegendő feltétele az előrelépésnek. Ahhoz aktív, cselekvő hozzáállás kell.
Arra azonban elég, hogy észrevegye az ember, hogy hol van és kiemelje a fejét és észrevegye, hogy a mocsár véges. A partját meglátva nekilát és tuti kijön belőle (több kevesebb idő alatt). Ha csinálja és csinálja…Aztán persze ott van a Jaccuzzi is kezdetnek és még sok más …Azonban nem mindjárt kell átsétálni a masszázsra, mert az megint az a kategória, hogyan csináljon más velem jót. Többre menne vele, ha picit futna úszna stb. Rájönne, hogy saját magát maga teremti meg.
Az Amikat meg persze lehet kritizálni (igaz is mind), de tán többre mennénk vele, ha a tapasztalataikat kamatoztatnánk és levonnánk a tanulságokat magunknak (online marketing és MLM területén van mit).
Kedves Kriszta, nem mi nyilaztuk le fél Európát?
Ezek szerint Te nézed a hollywoodi erőszakos filmeket? Szerinted kötelező? Egyéni választás.
Kriszta
2009. október 18. vasárnapAmerika? Nem ők azok akik kiirtották az őslakosságot?Nem ők akiknek csak 500 éves az országuk? Szemétdíjat kellene tőlük kérni a hollyvoodi erőszakos és trágár filmek miatt.
Anikó
2009. október 18. vasárnapSziaszotok!
4 napja találtam rá a gazdag mami oldalra!
Azóta mást sem csinálok a szabad időmben mint vagy ezt az oldalt olvasom, vagy anyagot gyűjtök az ötletem megvalósításáház!
Én nagyon bízom a „jacuzzi”-ban!
Sok sikert mindenkinek az önmegvalósításhoz!
Kriszta
2009. október 18. vasárnapMadoff is a barátait csapta be elsőként… a jutalma:
150 év börtönbüntetésre ítélte egy manhattani bíróság Bernard Madoffot, a történelem egyik legnagyobb értékű piramisjátékának fő szervezőjét.
A botrány tavaly december közepén kezdődött, amikor letartóztatták a korábban a NASDAQ tőzsde elnökeként is dolgozó „befektetési gurut”. Kezdetben 50-60 milliárd dollárra becsülték azt az összeget, amellyel a csaló az ügyfeleit megkárosította, a másodfokú tárgyalás tegnapi lezárásáig azonban a felderített veszteségek nagysága alig haladta meg a 13 milliárd dollárt.
Többek között a kezdetben véltnél jóval alacsonyabb kárösszeg volt az, amely miatt az ügyvéd enyhe büntetésben reménykedett másodfokon. A védő 12 év börtönt kért kliensének, hangsúlyozva, hogy Madoff életéből a várható élettartam alapján 13 évnél több nem lehet hátra, s így az ennél hosszabb büntetés életfogytiglannak számítana. Az ügyészek azonban a tett súlyosságára hivatkozva 150 éves börtönbüntetést tartottak elfogadhatónak, amelyet a bíróság ki is szabott. Madoff bűnösségéhez egyébként kétség sem férhetett, hiszen ő maga is többször beismerte tettét.
HGyöngyi
2009. október 18. vasárnapKedves Erika!
Ne várd meg, amíg újra születsz :)!
Való igaz, a diplomák három dologra jók:
– megszerzésük alatt kénytelen az ember megtanulni a koncentrált figyelmet és, hogy nagy mennyiségű információt jegyezzen meg rövid távon
– egy területről viszonylag átfogó képet lehet szerezni, ha aktívan csináljuk végig az éveket, és mindig akad oktató, aki valóban értéket ad át
– senki nem vádolhat azzal, hogy nem értesz a témához, hisz papírod van róla 😛
Ugyanakkor a való életben maximum bekeretezhető, mert az alkalmazható tudást gyakorlatban illetve önképzéssel szerezzük. Az önképzés lehet tanfolyam, de egy saját kíváncsiság motiválta önálló ismeretszerzés is.
Van informatikai végzettségem, de azt, amit ma a webről, a weben való kommunikációról (annak elméletéről és akár programozási gyakorlatáról), a marketingről stb. tudok, azt nem 1997-ben szerzett debreceni egyetemi diplomámtól tudom.
Éjszakákon át olvastam, tanultam érte. (Azért éjjel, mert nappal nagyon mással voltam elfoglalva 🙂 ) Szerintem Ági ebbe a fajta tanulásba való befektetésről írt. (No nem az éjszakázásba.)
Szóval, szerintem ne várd meg a következő életed, ha érdekel az informatika, ezer lehetőséged van. Tanfolyamok, önképzés. Hobbinak sem rossz.
Kedves Mindenki!
Halogatás:
A mi életünk a három gyerekkel szinte teljes nagyszülői segítség nélkül mindig ad tűzoltandó feladatot. Ezért én kb. hangyaléptekkel haladok előre. De nekem Ági tanácsa bevált. Minden nap megcsinálok legalább egy feladatot, ami közelebb visz a célomhoz. Van, amikor csak 30 percem jut rá. De akkor is.
Mindenkinek kívánom, hogy vigye sikerre, amit célul tűzött ki magának!
Zizi
2009. október 18. vasárnapKedves Tösmagi Erika!
Elolvastad azt, amit leírtál?
És gondolkodtál már a miérteken? Ha megteszed, lehet, hogy kimászol a saját csapdádból és észreveszed, hogy süt a nap. Végre azt fogod csinálni, amihez kedved van.
Nagy Eszter
2009. október 18. vasárnapGratulálok a nyerteseknek!
Tösmagi Erika
2009. október 18. vasárnapSzervusztok!
.. azt hiszem, említettem a méregdrága „önmegvalósító” tréninget. Ültünk ott kereken 108-an ennyi volt a befogadható létszám. A tréning vezetője – szándékosan nem írom itt most a nevét – feltett egy körkérdést, amire mindenkinek válaszolnia kellett, a legrosszabb, illetve e legjobb tulajdonságokról. A 108 emberből kb. 90 – ha nem több – legrosszabb tulajdonságának a halogatást mondta, bízvást megalakíthattuk volna a halogatók klubját, ugyanis ez volt a legjellemzőbb legrosszabb tulajdonság.
Hát igen, halogatásból van elég, ez biztos.
Ági tanulási befektetési ötletével nem biztos, hogy egyetértek, a főiskolai tanulmányaim árából bízvást bejárhattam volna Ausztráliát, az egyik legfőbb vágyam volt, helyette beültem öreg fejjel az iskolapadba, és elmondhatom, hogy azóta sem azt a munkát csinálom, amire megszereztem a hőn áhított diplomát. – az is igaz, hogy legalább az egyik álmomat megvalósítottam (mármint a diplomát).
Szerintem hiába tudod az elméletet, ha a gyakorlat egészen mást igazol. Az Élet iskolája kicsit másképp néz ki és másképp zajlik, mint ahogyan a könyvekben meg van írva. Én szociálpedagógiát tanultam, és emlékszem, mikor a neves oktatónk, nagyrabecsült, nemzetközileg is híres egyetemi tanár, a főiskola rektora elmesélte, hogyan is működik a családnevelés Svédországban.. – hát igen, csak az a módi Magyarországon valószínűleg az elkövetkezendő 100 évben nem lesz megvalósítható, és persze az a módi, amit egy kerek boldog családot feltételezve tanítanak, mikor a családok kb. 70 %-a csonka család, és egyáltalán nem jellemző a nagy egyetértés a különélő szülők-nagyszülők részéről. Vagyis az elmélet igen gyakran homlok egyenest más, mint a gyakorlat, azt pedig valószínűleg a saját bőrünkön fogjuk megszerezni/megtapasztalni.
Mondjuk én informatikát tanulnék szívesen – elkövetkezendő életemben informatikus leszek -, ami a pénzkeresést illeti, mert biztos, hogy könnyebben meg tudnám végre szerkeszteni azokat, amiket akarok. Persze, rögtön dilemmába esnék, hogy melyik részét is válasszam… LOL – Ennyit a tanulmányokról és tanulásokról.
Reni hozzászólásához csak annyit fűzök hozzá, hogy nekem van egy fájlmegosztó program által letöltött könyvem, vagy inkább „röpdolgozatom” Kiyosakitól, ami némi kis csalással szerzett pénzre buzdít… – az ötlete nem rossz, de a lelke rajta annak, aki megcsinálja, különösen azért, mert a barátokra alapoz, magyarul a barátaidat csapod be elsőként… – na ettől kezdve lehet Kyosaki olyan nagy koponya, amilyen csak létézik a világon, és mondhat, amit akar!!!!
Bíbok Zsuzsanna
2009. október 18. vasárnapGratulálok! Nevén van nevezve a gyerek és konrkét, használható tanácsokat kapok. Idáig én is csak „porszívóztam”, amit megtehet a családban rajtam kívül más is. Köszönöm…
Reni
2009. október 18. vasárnapIsmét szívemből szóltál Ági!
Az én környezetemben is mindenki halogat. (néha én is 🙁
De vannak módszerek a legyőzésére. Én pl. az egyik jogi szakvizsgámat pár nappal szülés előtt tettem le. Nem éreztem igazán felkészültnek magam (egy másfél éves kisgyerek mellett nem is tudtam olyan elánnal tanulni, mint régen), itt fájt-ott fájt, haza akartam menni, hogy majd inkább később teszem le a szakvizsgát, de azt mondtam magamnak, hogy a szülés elől sem tudok majd hazamenekülni, úgyhogy ottmaradtam, a vizsgáztatók is rendesek voltak, így most eggyel kevesebb gondom van! :)))
Én is tanulom a befektetési/pénzügyi világot, mert szintén sok Kiyosaki könyvet (meg egyéb Bagolyvár kiadású pénzügyi könyvet) olvasok, feliratkoztam egy pénzügyi tanácsadónak a hírleveleire, és pl Ő is azt mondja magáról, hogy Ő hiteltanácsadó és NEM pénzügyi, mert az utóbbi annyi különböző területet foglal magába, hogy azt egyetlen ember nem tudja megtanulni és napi szinten frissíteni az információkat. A pénzügyi tanácsadók pedig mind a saját területükre igyekeznek pénzt szerezni a befektetőktől.
Kiyosakiról is azt kell látnom, hogy hiába zseniális, amit leír és neki, meg sokaknak bevált éveken/évtizedeken keresztül, nagyon kíváncsi lennék, hogy most mit mondana az ingatlanba való befektetésről!?
Magyarul nagyon körültekintően kell eljárni a befektetések/vállalkozások terén, mert ami jól működik másoknak, nem biztos, hogy nekünk is beválik.