A gondolat ereje

Az elmédnek teremtő ereje van, tudtad? Gondolj csak bele, amikor például álmodozol valamiről: szinte a legapróbb részletekig képes vagy elképzelni, kitalálni, a szemed előtt látni egy olyan dolgot, ami a valóságban nem is létezik. Hihetetlen, de ez az az erő, ami ahhoz kell, hogy aztán valamit a valóságban is megteremts – és ez nem afféle hókuszpókusz, de azért tudni kell hol van a határ a hókusz és a pókusz között.

Ha olvastál már valaha könyveket arról, hogyan teremts meg dolgokat az elméd erejével, milyen fontos a gondolat hatalma, a vizualizálás, a célkitűzés stb. akkor azt gondolhatod, elég jó erősen valamire gondolni, minél gyakrabban és már működni is fog a dolog. Őszintén szólva én dolgos parasztcsaládból származom és valahogy nem ilyen elképzelős vér folyik az ereimben: szerintem nem elég elképzelni, hanem meg is kell csinálni (hiába gondolok jó erősen az ebédre és képzelem el minden falatát – attól még éhes maradok :))

Viszont, ha jól elképzeled, az már egy fél jóllakás.

Az első lépés tehát a vizualizálás legyen. Képzeld el, milyen lesz a honlapod! Hogyan fog kinézni? Képzeld el az írásaid stílusát! Milyen stílusban, milyen nyelvezettel szeretnél majd írni az olvasóidnak! Gondolj ki minden egyes apró részletet ugyanúgy, mintha álmaid kávézóját szeretnéd megnyitni és azt kellene bebútorozni, kiválasztani a szórólapok színét és a csészék dizájnját: Neonszínű modern formákat vagy retro stílusú bútorokat választanál inkább?

A második lépést sokan kihagyják, pedig legalább olyan jó, mint az álmodozás. Neki kell állni a tervezésnek. Meg kell tervezni lépésről lépésre hogyan fogod létrehozni, amit kitaláltál. Ne csak úgy fejben, hanem írd is le, mit szeretnél létrehozni és hogyan. Ezután pedig tervezd meg a lépéseket és tűzzél ki határidőket!
Tervezgetés helyett sokan inkább első lelkesedésből felbuzdulva nekiugranak a megvalósításnak, aztán ahogy fogy a lelkesedés, úgy csökken a lendület is.

Te azonban nem szeretnél így járni, tehát készítsd el a saját projekttervedet, határidőkkel, a lépések aprólékos leírásával (ez útközben még módosulni fog, mert mindig közbejön valami, ezért akár ezt is előre betervezheted – ez nem vicc, én a téli időszakba mindig beletervezek 1-2 gyermekbetegséget is :))

Az elméd teremtő ereje sajnos véges. Ahhoz, hogy működjön és képes legyen a semmiből valamit létrehozni, táplálni is kell. Könyvekkel és tanulással éppúgy, mint pihenéssel, élményekkel, új gondolatokkal. Gyakran egy séta a friss levegőn többet ér, mint még 2 órán keresztül gondolkodni egy probléma megoldásán. Sőt elárulom: a legjobb ötleteim sport közben szoktak támadni. Hirtelen tele leszek jó gondolatokkal és edzés után gyorsan előkapom a jegyzetfüzetemet és csak írom-írom a jó gondolatokat.

Sajnos az a baj, hogy az elméd teremtő ereje rakoncátlan. Amikor éppen ráérsz dolgozgatni, akkor egy fia ötlet nem jut eszedben, amikor pedig éppen a közértben állsz sorban két hisztis gyerekkel, akkor pedig hirtelen beugrik a következő zseniális blogbejegyzésed témája 🙂 Ilyenkor vagy azonnal felírom (felmondom a telefonomra) az ötletemet, vagy valamilyen képhez kötöm az ötletet, amiről biztosan eszembe fog jutni, mi volt az, ha végre odajutok, hogy megírjam.

A teremtéshez nem elég az elméddel teremteni: a kezeddel is teremtened kell, megvalósítanod mindazt, amit elgondoltál, még ha nem is sikerül pontosan ugyanúgy (de ez már egy másik téma).

Déry Tibor mondta egyszer: „A mindennapok hordalékából kell kimosnunk életünk maréknyi aranyát.” És igaza volt.