Van egy jó ötletem

@Csilla,

” “A legtöbb ember csak azért nem menne el a munka temetésére, mert nem ismerte az elhunytat.””

:))
Nagyon találó amit idéztél, van benne igazság is, de szerintem nem ennyire fekete vagy fehér ez a dolog.

Az emberek hihetetlenül sok munkát képesek, felesleges dolgokba beleölni, még a legkreatívabb emberek is képesek abba csapdába esni, hogy folyamatosan teszik a felesleges dolgaikat, ahelyett, hogy arra koncentrálnának ami előre is visz. Mi az elsősorban ami célomhoz közelebb visz?
További rengeteg munkát ölünk a kétségeinkbe, félelmeinkbe pont annyit amiből mások milliókat építettek.

István

doortje, teljesen jól csináltad, így kell ezt 🙂 Csak kreatívan 🙂

A Gazdag papa sorozatot mindenképpen javaslom, emellett a Vállalkozás mítoszát (Michael E. Gerber), A Pozicionálást (Al Ries – Jack Trout), a Gerilamarketinget (Levinson), a 4 órás munkahetet (Timothy Ferriss), és a Maximális teljesítményt (Brian Tracy)

Ági, egy valami jutott még eszembe – és ha már volt ilyen kérés vagy van ilyen blog, akkor bocs, de én szivesen látnám, hogy Te milyen könyveket javasolnál olvasásra, kötelező és ajánlott szinten egyaránt 🙂

Ötletek tényleg vannak! Tudatosan figyeltem tegnap, és ilyeneket láttam meg: vajon van kereslet bicikliülésre való szöszmösz huzatra? Vagy árulhatnék kötős kellékeket, olyat, amit nem nagyon árulnak mostanában! Pl. hosszú damilos körkötőtű, netán cserélhető damilos…

Nem ér lenyúlni! 😀

Üdv,

Az „Isteni súgallattal” semmi baj nem lenne, az a legkevesebb, de nem látom sehol azt leírva, hogy mi is kell pontosan egy vállalkozás beindításához. Nem kötekedni akarok félre ne értsen senki. A jó ötlet és a megvallósításhoz elegendő pénz ma Magyarországon nem elég (persze egy ismerősőm szerint az U.S.A -ban más a helyzet, ott már elég 10 dollár is a vállalkozás beindításához). Itthon ilyen olyan jogszabályok, feltételek, adózás stb.
Ma egy egyéni vállalkozónak (most a társas vállalkozásokról nem beszélek) több százezer profit haszonra kell szerttenie havonta, hogy egy 100 ezer forintos fizetést kiutalhasson magának, + eho, eva, meg még kitudja milyen adók, amiket kitalálnak. Ha nem egyéni vállalkozásba csinálja az emberfia/lánya akkor kvázi adót csal (amit tudjuk nagyon jól, hogy nagyon csúnya de csúnya dolog).
Elmesélek egy sztorit (ez amúgy ismerősömmel esett meg, nevezzük az ismerősömet mondjuk Bélának) :
Meg volt az ötlet (tök mindenegy hogy mi), meg volt a beindításához szükséges pénz, el is indult, sőt sikeres volt (volt rá kereslet 2 hónapig), de jött a csúnya állami hivatalnok és közölte, hogy a végzett tevékenység engedélyköteles ( Béla ennek előzőleg utána nézett, az állami hivatalnok kollégájánál, akkor még nem volt engedélyköteles, csak időközben módosultak a szabályok?!). A tevékenységet azonnali hatállyal be kellett szüntetni, büntető eljárást indítottak ellene, pénzbírság (nem 2 Ft, hanem milliós tétel, a 2 hónapig a bevétele kb. 200 ezer volt összesen). Ráment inge – gatyája mire kifizette (mert azért részletre nem lehet ám kifizetni, még akkor sem, ha egy pici gyerek várja otthon), és hát a büntető eljárás mivel még nem volt büntetve ezért „csak” felfüggesztetett kapott. Most se állása (nem tiszta az erkölcsi bizonyítványa így), se otthona.
Kedves Vida Ági, nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy ez a hozzászólás meg fog az oldalon jelenni, de remélem legalább részleteket leközölsz belőle, és leírod, hogy milyen terheket kell viselni a vállalkozás beindításához, mert az ötlet önmagában édeskevés 🙁

ági ne haragugy volna oján kéresem hogy lehet hogy a netem beszelni persze ha van egy kis idöt .Mert en két kis gyermek melet nem nagyon tudok léülni az interneten sokaig .

Annamária, Gabellának szerintem pont az ilyen hozzászólásokkal van baja, és teljesen megértem. „minden kishitűnek”
akinek nincs piacképes ötlete, nem feltétlenül kishitű.

Robert T. Kiyosaki

Vállalkozásomat öt éve kezdtem, tulajdonképpen majdnem teljesen egyedül.Előzményként csak annyit, hogy volt két sikertelen vállalkozásom, nem volt könnyű újrakezdeni.

Egy olyan terméket kezdtem gyártani, ami még nem volt itthon.
Két kisgyerek mellett kezdtem,a férjemen kívül más nem hitt bennem. Legalábbis akkor így hittem.
Megtanultam magamtól honlapot készíteni, többnyire éjszaka nézegettem más honlapok forráskódjait, scriptjeit és próbálgattam a sajátomba beépíteni.Ilyen irányú végzettségem nem volt.
Nagyon lassan indult el az üzlet, ráadásul nem jó helyeken hirdettem, rossz kritikákat kaptam „nem vevők”-től, amit nagyon a szívemre vettem.
Aztán megtörtént a „csoda” és kezdtek szállingózni a vevők. Közben arra fordítottam a nem létező időmet :o), hogy marketinget kezdtem tanulni. Nagyon nehéz volt, mert éjszaka már nem fogott az agyam, nappal pedig dolgozni jártam. Közben megjelent a konkurencia is. Más is kezdte a termékemet gyártani. Erre számítottam, ez szinte kivédhetetlen.
Aztán megszületett a harmadik gyermekem. Ehhez az itthonléthez már tudatosabban álltam hozzá. A maradék kis időmet a vállalkozásom tökéletesítésére fordítottam.

Tulajdonképpen minden úgy történt velem, ahogy Ági a blogjában leírta. Minden mondatában magamra ismertem. :o)

Most elmondhatom, hogy egy éve egy webáruházat üzemeltetek, másik kettő nyitásán dolgozom, azt csinálom, amit szeretek.
A férjem most látja igazán, hogy volt és van értelme ennek a munkának. Épp egy hete vallotta be töredelmesen, hogy az elején egyáltalán nem bízott abban, hogy a termékből akár egyet is eladok. :o(

Azért írtam le mindezt, hogy lássátok, nem szabad hit nélkül nekiindulni. Bízzatok önmagatokban még akkor is, ha senki sem áll mellettetek. Igen, valamiben biztosan ti vagytok a legjobbak, még ha megpróbál más a dologról lebeszélni vagy a nyomotokba eredni.

Bár nem végeztem el Ági tanfolyamát, de biztosra veszem, ha öt évvel ezelőtt olvasom a jószándékú tanácsait, akkor nem teszek meg annyi vargabetűt és abban is biztos vagyok, hogy tud nekem is újat mondani. :o)

Kedves Gabella!

Örülök, hogy nem bántottalak meg, a jövőben sem akarlak. Ha én esetleg biztathatlak valamivel, akkor ideírom, hogy nekem is a saját korlátaimat a legnehezebb és „legfájdalmasabb” átlépni. Nekem is kell néha hetekig, hónapokig tologatnom magam előtt egy-egy lépcsőfokot, amíg rálépek. De azt gondolom, hogy a félelmeinket más nem látja, és ha valami nekünk nem sikerül esetleg, akkor azzal a kutya sem törődik. Csak magunknak ártunk, ha naponta számontartjuk és büntetjük magunkat vele. Ebben biztos vagyok, mivel mindenkinek megvan a maga baja, a többiekét nemigen tartják számon az emberek. Sikertelensége, kudarca mindenkinek van épp elég, nem szabad teret engedni a félelemnek, hiszen az önmagában úgysem létezik, csak ha mi tápláljuk. Tudom ez már közhely volt. De hidd el, néha elég az is, ha csak úgy csinálsz, mintha nem érdekelne a félelmed. Ezzel is csatát lehet nyerni.

Ideírok egy ideillő tanulságos viccet (ez nem nevetős fajta):

Árvízben a bácsika ül a háza tetején, buzgón imádkozik az Úristenhez, hogy segítse meg őt. Jön három csónak, mindegyikbe kérik a bácsikát, szálljon be.
– Nem szállok be, majd a Jóisten megsegít engem is.
Bácsika áll az Isten színe előtt. Kérdi Istentől:
-Miért nem mentettél meg, hiszen buzgón imádkoztam?
Isten felel:
-Hiszen három csónakot is küldtem érted.

Fel a fejjel, a blogjaid jók, érdekesek, én már többször megnéztem az elmúlt hetekben őket!:)
Sziasztok.

Ja, van 3 blogom, egy domaint is megvettem, de rajtam kívülálló ok miatt abból sajnos mégsem lesz semmi. Plusz a kötős blogon amiket bemutatok általában megrendelésre készült holmik. Egyenlőre ebből van csak bevételem. A kötős blogomon napi 80-150 látogató van, ezzel nincs is bajom. (Na meg Ágitól sokat is tanultam, nélküle szerintem 3-4 látogatóm lenne max…)

Hát ezt egy kissé benéztem, Gabella, most nézem csak az oldalad ami már meg is született. Igazán nem tudom miért is kell ilyeneket írnod, ha ezzel a weblappal rendelkezel, Ez egyszerűen jó és kész nem értem ma a bajod vele. Csináld folytasd amit elkezdtél és egyszer eljön az igazi eredmény.

Üdv

B.L

Kedves Gabella,

Sajnálom, hogy ezt kell, mondjam, de nem jól látod a dolgot. Valamelyik nagy Magyar marketing gurunak a szavajárása jut most az eszembe „Just, do it” azt hiszem annyit jelent „Csak csináld”.

Tudod, nem muszáj mindjárt vállalkozóvá lened, hogy az ötleted sikere vidd, sőt talán a legrosszabb, ha így kezded. Jön a nagy ötlet, mindjárt bevásárolsz hozzá mindent, nyitsz egy irodát, persze a legforgalmasabb és egyben legdrágább helyen és vársz, esetleg közben még nyafoghatsz is, hogy miért nem jönnek a vevők a te szuper ötletedet megvásárolni. Hát azt lesheted, hogy jöjjenek. Neked kell eléjük menned és szépen betessékelni a kis irodádba, boltodba, weblapodra.

Én magam már közel négy éve fogtam bele, hogy az interneten vállalkozzak, mégsem tartok ott, mint az Ági 2 év alatt. De nem nyafogok, csak csinálom, és próbálok lesni, ha már megvenni nem tudom, Nekem nagyon sok vitába, veszekedésbe került a jelenlegi eredményem, mert a napi kötelező munka után, amire szükségvolt,a megélhetéshez, bizony oda ültem a gép elé és megvalósítottam azt, amit aznapra terveztem. Nem a TV elé, kell ülni, ott semmi értelmeset nem fogsz látni, hallani. De én a kocsma helyett is a számítógépet választottam, és meg is lett az eredménye.

Ma, már ha megélni még nem is de, igen kellemes mellékjövedelmem van ebből az elfoglaltságomból. Tudod valamikor én is, úgy kezdtem, hogy ingyenes webtárhely, ingyenes hírlevélküldő stb. és a havi bevételem, jó, ha 4-8000 Ft volt, de nem adtam fel. Ma sem sokkal jobb a helyzet de azért szépen növekszik. Még azt is el tudom neked mondani, hogy tavaly például már egész szépen feljött az oldalam látogatottsága, amikor elmentem Pestre dolgozni és nem jutott időm foglalkozni vele, vagy legalábbis nagyon kevés. Két hónap elteltével minden összeomlott, visszaeset az amúgy sem túl nagy forgalom és a látogatottság is. Miért, mert nem csináltam valójában semmit.

A napi számítógépes munka kimerült a levelek átnézésében és megválaszolásában a weblap fejlesztés, frissítés állt, és ezt észrevették a látogatók is, szép lassan elmaradtak. Amikor újra neki estem a komoly munkának elkezdtek jönni az eredmények, és méghozzá milyen eredmények. Most ott tartok, hogy egy fél év alatt napi 50-70 látogatóról fel tudtam tornázni napi 200-250 re a statisztikámat, tudom, ez még messze van az Ágiétól. De azt is tudom, ha teszem a dolgomat és megyek előre a kitűzött cél felé, el fogom érni.

Nekem is született világmegváltó ötletem, el is indítottam és szerinted, megy, hát nem, nem megy, de tudom, hogy bennem és nem a látogatókban vagy másban van a hiba. Egyszerűen valamit nem jól csinálok, de lassan meg van, hogy mi az és kijavítom. És működni fog. Én így állok hozzá kifogáskeresés helyett. Van egy cél és annak érdekében mindent, megteszek, amit csak lehet és az adott körülmények között elvárható. Én azt tudom neked tanácsolni, ahelyett, hogy kifogásokat gyártasz, nyiss gyorsan egy blogot.

Akár ingyenes is megfelel, csinálj az ötletedhez egy kérdőívet az emberek felé, kérdezd meg tőlük kérnek-e az ötletedből, és ha csak egy kis pozitív választ kapsz már érdemes bele kezdened, aztán majd útközben korrigálsz rajta, Nem kell sem, pénzt bele ölnöd sem sok időt eleinte, elég akár napi 1-2 óra, amit erre fordítasz de azt komolyan. Akár munka mellett is. És ha majd jönnek az eredmények, akkor ráérsz fizetős tárhelyet venni, és ha még mindig jönnek akkor egyszer csak azon kapod magad, hogy nem érdekel a munkahelyed, sem a főnököd, szép csendben megválsz tőlük. Tehát a lényeg „Csak csináld”

Mindenkitől elnézést kérek a hosszú bejegyzésért de nem tudtam megállni.

Üdv

B.L

Kedves Gabella!

Most bocsánatot kérek Tőled, eszemben sem volt bárkit megbántani. Az nem tudom Ági melyik anyukáról írt, én ezt a témát elméleti síkon érzékeltem, nem gondoltam, hogy bárki megára veheti. Tényleg nem kukacoskodásból kérdezem: mitől félsz, hiszen nagyon jó oldalad van, tetszik az olvasóidnak, gratulációk is érkeztek rá. Ráadásul ügyes is vagy. Ha megint megbántottalak, ne válaszolj. Bocs!

Kedves Hortenzia!
Annyira bosszantanak az ilyen hozzászólások! Hidd el, nem szórakozásból jönnek elő a kifogások! (Tudom, ez is kifogás!) De aki eleve fél, hogy nem jönnek be a számításai, annak kell a bátorítás! Aki évek óta bármibe fog, rosszul sül el, az fél vállalkozást indítani! Főleg az, aki online vállalkozót még nem is látott élőben! (Csak a neten!) Nem direkt gyártjuk a kifogásokat! És nem is nyávogunk! Csak nem vagyunk elég bátrak! És néha az ilyen hozzászólások inkább elveszik a kedvünket, ahelyett, hogy előrébb vinnének!
Á, kár elküldenem, ez is csak egy nagy kupac kifogás, csak nyávogtam megint… De ha már megírtam…

Szia Ági!
Számomra is nehéz volt az indulás, főleg magammal kellett küzdenem. A kérdés, ami felmerült bennem: Vajon elfogadnak-e az emberek?
De túltettem magam rajta és egyszerűen csak belefogtam, rájöttem, hogy a kezdés volt a nehéz. Menet közben derült ki, hogy nem is olyan bonyolult.
Hát sokszor csak el kell kezdeni.